Kisállat hüllő Salmonella: Amit a kisállattulajdonosoknak és az állatorvosoknak tudniuk kell

A hüllőket egyre gyakrabban tartják társállatként, beleértve a teknősöket, teknősbékákat, kígyókat, gekkókat, leguánokat és más gyíkokat. Gyakran egészségesnek tűnnek,{1}}és előfordulhat, hogy nem mutatják a fertőzés nyilvánvaló jeleit. Sok hüllő azonban hordozhatja a szalmonellát a bélrendszerében, és a baktériumokat időnként a széklettel üríti ki.

Emiatt a szalmonella a hüllők egészségének és higiéniájának fontos szempontja, nemcsak magában az állatban előforduló lehetséges megbetegedések miatt, hanem zoonózisos potenciálja miatt is.

Mi a szalmonella a hüllőkben?

SalmonellaGram{0}}negatív baktériumok csoportja, amely számos állatfaj gyomor-bélrendszerében megtelepedhet.

Hüllőkben a Salmonella a normál bélmikrobióta része lehet. A fertőzött vagy kolonizált hüllő ezért teljesen egészségesnek tűnhet, miközben a baktériumokat a környezetébe üríti. Az ürülék szennyezheti az állat bőrét, a kifutót, a vizet, az etetőedényeket, az aljzatot és az élőhelyen belüli egyéb tárgyakat.

A hüllők szalmonellafertőzése nem mindig okoz nyilvánvaló klinikai betegséget. Ha a betegség előfordul, a klinikai tünetek a következők lehetnek:

• Csökkent étvágy
• Letargia
• Hasmenés vagy rendellenes széklet
• Fogyás
• Kiszáradás
• Gyengeség
• Súlyosabb esetekben légúti vagy szisztémás tünetek

A klinikai betegségeket olyan tényezők befolyásolhatják, mint a stressz, a rossz tartás, a nem megfelelő higiénia és az egyidejű fertőzések.

Mennyire gyakori a szalmonella a kisállat hüllőkben?

A szalmonella-hordozás nem szokatlan a hüllők körében.

Egy 2023-as áttekintés, amely az egészséges hüllőkön végzett vizsgálatokra terjedt ki, átlagosan 34,5%-os észlelési arányról számolt be. Az észlelés jelentősen változott a csoportok között, a jelentések szerint körülbelül 56,0% kígyóknál, 36,9% gyíkoknál, 34,2% teknősöknél és 18,6% teknősöknél. A fogságban tartott hüllők magasabb kimutatási arányt mutattak, mint a vadon élő hüllők az áttekintett vizsgálatokban.

Egy újabb szisztematikus áttekintés és meta{0}}elemzés, amely 179 tanulmányra és 56 országból származó 23 411 hüllőre terjedt ki, a szalmonella általános prevalenciáját 30,4%-ra becsülte. A legmagasabb becsült előfordulási arány a kígyóknál volt, 63,1%-kal, ezt követik a gyíkok 33,6%-kal, míg a teknősök és krokodilok esetében alacsonyabb volt az előfordulási arány.

Ezeket a számokat nem szabad úgy értelmezni, mint annak a valószínűségét, hogy egy kisállat fertőzött. A szalmonella kimutatása a fajtól, a tenyésztéstől, a mintavételi helytől, a kiürülési mintáktól és egyéb tényezőktől függően változhat.

Miért fontos a szalmonella a hüllők egészségén túl?

A fő probléma zoonózisos potenciálja.

A hüllők-asszociált szalmonella az állatokkal való közvetlen érintkezéskor vagy a szennyezett élőhelyekkel való közvetett érintkezés révén érheti el az embereket. Előfordulhat, hogy a személynek nem kell megérintene magát a hüllőt; szennyezett víz, ágynemű, ketrec, etetőberendezés vagy egyéb felületek is expozíciós források lehetnek.

A kockázat különösen fontos azokban a háztartásokban, ahol kisgyermekek, idősebb felnőttek vagy legyengült immunrendszerű emberek vannak, akiknél nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos betegség a szalmonellafertőzést követően.

Ez az oka annak is, hogy a hüllők{0}}asszociált szalmonella továbbra is közegészségügyi probléma. A CDC dokumentálta a kedvtelésből tartott hüllőkhöz és kétéltűekhez kapcsolódó járványkitöréseket, beleértve a közelmúltban a kedvtelésből tartott gekkókat és a fátyolos kaméleonokat is.

Mikor érdemes megfontolni a szalmonellavizsgálatot?

A tesztelés hasznos lehet, ha egy hüllőnek olyan gyomor-bélrendszeri vagy szisztémás jelei vannak, amelyek bakteriális fertőzéssel hozhatók összefüggésbe.

Olyan helyzetekben is értékes lehet, amikor a szalmonella szállítása fontos szempont, például:

• Hüllők visszatérő vagy megmagyarázhatatlan gyomor-bélrendszeri rendellenességekkel
• Újonnan beszerzett állatok egy megalapozott gyűjteménybe való bevezetés előtt
• Tenyésztésre vagy több állatot{0}}tartó létesítményben tartott hüllők
• Olyan állatok, amelyek korábban potenciálisan szennyezett környezetnek voltak kitéve
• Olyan helyzetek, amelyekben ismétlődő szalmonellával kapcsolatos aggodalmak merülnek fel egy háztartásban vagy gyűjteményben
• Állatorvosi egészségügyi felmérések, ahol a bakteriális fertőzés a differenciáldiagnózis része

Mivel a hüllők szalmonellát hordozhatnak látható betegség nélkül is, a klinikai tünetek hiánya nem feltétlenül jelenti a baktériumok hiányát.

A szalmonella antigén teszt szerepe

A kedvtelésből tartott hüllők szalmonella antigéntesztje a Salmonella{0}}rokon antigén kimutatására szolgál egy megfelelő mintában.

Állatorvosi felhasználás esetén a gyorsteszt kényelmes szűrési lehetőséget jelenthet, ha kezdeti eredményre van szükség, anélkül, hogy hosszabb laboratóriumi munkafolyamatot kellene várni. Különösen hasznos lehet állatorvosi konzultációkon, hüllőgyűjteményekben, tenyésztési létesítményekben és egyéb olyan körülmények között, ahol a gyors szűrés elősegítheti az időben történő kezelési döntéseket.

Egy gyorsteszt segíthet megválaszolni egy fontos gyakorlati kérdést:

Kimutatható-e a Salmonella antigén a mintában a vizsgálat időpontjában?

A vizsgálati eredményeket azonban mindig együtt kell értelmezni az állat klinikai anamnézisével, a minta minőségével és más lényeges megállapításokkal együtt. A szalmonella ürítés időszakos lehet, így a negatív eredmény nem feltétlenül zárja ki a szalmonella hordozását.

A mintagyűjtés számít

A mintagyűjtés fontos része a hüllőkön végzett szalmonellavizsgálatoknak.

Székletanyagot és kloákamintákat gyakran használnak hüllők Salmonella vizsgálatára. A közzétett tanulmányok áttekintése megállapította, hogy a kloáka tamponok az értékelt minták körülbelül 74%-át, míg a székletminták körülbelül 38%-át; egyes tanulmányok egynél több mintatípust használtak.

Mivel a leválás ingadozhat, a mintavétel időzítése és minősége befolyásolhatja az észlelést. A megfelelő begyűjtési, kezelési és tesztelési eljárások ezért elengedhetetlenek az eredmények értelmezéséhez.

A szalmonella elleni védekezés a jó gazdálkodással kezdődik

A tesztelés csak egy része a Salmonella kezelésének.

A jó hüllőtartásnak tartalmaznia kell:

• A burkolatok rendszeres tisztítása és fertőtlenítése
• Az ürülék és a szennyezett ágynemű megfelelő kezelése
• Jó kézhigiénia a hüllők vagy felszereléseik kezelése után
• Kerülje a hüllők tisztítására szolgáló eszközök használatát{0}}élelmiszer-előkészítési területeken
• Az etető- és víztartályok megfelelő kezelése
• A szükségtelen stressz csökkentése és a megfelelő környezeti feltételek fenntartása
• Rendszeres állatorvosi ellátás

A CDC és az FDA is hangsúlyozza, hogy a hüllők akkor is hordozhatják a szalmonellát, ha tisztának és egészségesnek tűnnek.

Következtetés

A szalmonella gyakori bakteriális probléma a kedvtelésből tartott hüllőkben, és nyilvánvaló klinikai tünetek nélkül is jelen lehet. A kutatások kimutatták, hogy a hüllőfajok széles körében terjed a szalmonella, míg a közegészségügyi vizsgálatok{1}} továbbra is dokumentálják a hüllők expozíciójával összefüggő emberi fertőzéseket.

Az állatorvosok és hüllőtartók számára a szalmonellavizsgálat hasznos része lehet az állapotfelmérésnek és a kockázatkezelésnek, különösen akkor, ha gyomor-bélrendszeri betegségekről, közelmúltbeli behurcolásról, több-állat elhelyezéséről vagy zoonózisról van szó.

Egy egészségesnek tűnő hüllő még mindig szalmonellát hordozhat. A rendszeres megfigyelés, a felelős tartás és a megfelelő tesztelés segíthet csökkenteni az állatokat és az embereket érintő kockázatokat.

Források

CDC -Hüllők és kétéltűek

FDA -Salmonella, Feeder rágcsálók, valamint kedvtelésből tartott hüllők és kétéltűek

Pees et al. -Szalmonella hüllőkben: az emberi fertőzések előfordulásának, kölcsönhatásainak, ürítésének és kockázati tényezőinek áttekintése

Szalmonella prevalencia és szerovariális eloszlás hüllőkben: szisztematikus áttekintés és meta{0}}analízis